A Meteora görög eredetű szó, jelentése levegőben lebegő. Az elnevezés azokra a 100 és 150 méter magas sziklákra vonatkozik, ahová a híres kolostor együttes épült. Az első kolostor 1350 körül épült, Szent Athanaiosz barát alapította, akit a legenda szerint egy angyal emelt fel és tette le a mai kolostor helyére, a thesszáliai Pindosz-hegységben. A szerb király fia, Joaszaph a tanítványa volt, aki később tovább bővítette a kolostort. Majd később, a török hódoltság korában egyre több közösség alakult, több kolostor épült. Ezek többnyire a XVIII. századig működtek, amikor hanyatlásnak indultak, több közösség feloszlott. A megmaradtak teljes elszigeteltségben éltek a világtól. A XIX. században figyeltek fel rájuk, majd egyre növekvő tömegben követték őket a látogatók. Ma már csak öt kolostor működik az eredeti huszonnégyből, melyben néhány szerzetes él, egyben pedig apácák. Az eredeti kolostorok némelyike 600 évesnél is idősebb. A kolostorok egytől egyig meredek hegycsúcsok tetején találhatók, melyeket a XX. század elejéig kizárólag létrákon lehetett megközelíteni. Ma már a sziklákba vájt lépcsősor könnyíti a megközelítést, továbbá hidakat építettek a sziklák közé.
A kolostorok kőből épültek, melyekben a szerzetesek számára cellákat alakítottak ki, továbbá egy konyhát és egy refektóriumot a közös étkezések céljára. A sziklákban ciszternákat alakították ki, ily módon hasznosították az esővizet. A kolostorok közül némelyek nevezetesebbek a többinél, látogatottságuk is nagyobb.
Megalo Meteoro, azaz a Metamorphoseos-kolostort Athanassios szerzetes alapította 1380-ban. Temploma gazdagon díszített, főként aranyozott fából. A freskók a XVI. századból származnak. A templomhoz kápolnák tartoznak. Kincsei a kézzel írott kódexek, a 600 kötetes könyvtár és a relikviák, melyek nagy része a bizánci császárok ajándékai voltak.
Varlaam-kolostort Varlaam szerzetes alapította, ő építette az első kápolnát ezen a sziklán a XIV. században. Kétszáz évvel ezután új templomot építettek a régi helyére. Megtekinthetők a régi liturgiaöltözetek, az alapító vasöve és egyéb kincsek.
Agia Triada, azaz a Szentháromság kolostort Dometios alapította a XV. század közepén. A kolostor előtt egy kápolna található, valamint az Agia Trias kápolna, melynek falait freskók díszítik.
Agios Nikolaos Anapafsas-kolostor a XV. században épült, valószínűleg egy korábbi alapra. Ennek a sziklának egészen kicsi a felülete, ezért kolostor területét nem tudták kiterjeszteni. Az építmény kétszintes. Alsó szintjén van a templom és a közös helyiségek, az emeleten vannak a szerzetesi cellák. Az egész kolostor mindössze egy apátságból és tíz cellából áll, díszítését egy krétai szerzetesnek köszönheti.
Agios Stefanos-kolostor egy nagyobb területű sziklára épült, mely már korábban is lakott volt. A kolostor templomon kívül itt található az Agios Charalambos kápolna, mely a XVIII. század végén épült. A kolostor érdekessége, hogy 1333-ban III. Andronikos Palailogos császár is lakott itt egy rövid ideig, akinek birtok és pénzadományai segítették a kolostor épülését. A templom igen gazdag relikvia gyűjteménnyel rendelkezik.
Roussanou-kolostort valószínűleg Joasaph és Maximos testvérek, vagy Roussanou szerzetes alapította. Alapításáról nem maradt ránk írásos feljegyzés. A XIV. században épült kolostor a XVI. században került renoválásra és teljes kiépítésre, ekkor került hozzá egy kápolna. A XX. század elején stabilizálták az építményt, hogy a zarándokok és a látogatók könnyebben meg tudják közelíteni az építményt.
A kolostorok megközelítése révén, az utak mentén a IX. századból származó remetelakokra bukkanhatunk. Többségét azok a szerzetesek lakták, akik később a kolostorokat alapították.
Jelenleg ezeket a kolostorokat előszeretettel látogatják a turisták tömegesen. Igen kedvelt turista célponttá váltak a tűhegyes sziklák, melyekre régebben éppen elhagyatottságuk és elszigeteltségük miatt esett a választás.