Luxort az ókori görögök Théba, a későbbi arabok El-Uqsur, szó szerinti fordításban, „A paloták” névvel illették, amely sírhelyeivel, óriási szobraival és templomaival az ókori Egyiptom emlékeinek legbámulatosabb gyűjteményét mondhatja magáénak.
A hatalmas karnaki templom, a luxori templom szobrai és szfinxei, a titokzatos sírkamrák a királyok völgyében lenyűgözik az idelátogatót, csakúgy mint a Szfinx és a nagy piramisok. Kairó nevezetességeinek versengenie kell a modern város minden velejárójával, ellenben Luxor nemes elszigeteltségben pompázik, mintha megállt volna az idő ezen a térségen. A luxori terület valóban roppant gazdag antik relikviákban.
A modern Luxor egy kellemes kisváros a Nílus keleti partján, mely szinte teljes mértékben a turizmusra épít. Ízlésünk szerint bérelhetünk vitorlást, hogy a Nílus ezüst vizén utazzunk, vagy haladhatunk a folyó mentén fogatokon, fehér turbános kocsihajtók társaságában. A folyót pálmafák szegélyezik, és a városközpontban élénkszínű minaretek veszik körül a luxori templomot.
Az óriási Karnak a legnagyobb templomegyüttes a világon. A folyó túlpartján találjuk a királyok és királynők völgyét, Hatsepszut templomát, a Ramesszeumot és még számos nevezetességet.
Az országban Luxor az egyik legfőbb turisztikai központ, ennek ellenére ez a tény egyáltalán nem befolyásolja a környékbeli falvak életét. A várost cukornád és lucerna ültetvények veszik körül, továbbá Luxor határában igen gyakori a vályogtéglás házak látványa.
Luxor hosszú, keskeny város. A Nílus mentén 6 km hosszan húzódik és a legszélesebb pontja is csupán 2 km széles. A lenyűgöző luxori templom a belváros szívében van. A Cornish el-Nil nevű sétány végig a folyóparton húzódik, innen gyönyörű kilátás nyílik a Nílus nyugati partján lévő teraszosan megművelt földekre és a kopár vöröses hegyekre.
A Luxori és Karnaki Templom közötti kiépített utat, mely hozzávetőlegesen három kilométer hosszú, valamikor Szfinxek útjának hívták, mert végig emberfejű, oroszlán testű hatalmas szobrok határolták. A Luxori Templom szoboralakjait, oszlopait főleg II.Ramszesz és III.Thutmószisz készíttette. Szépek a vörös gránitból faragott fáraó szobrok, és a hatalmas oszlopok. A falakat borító képek és hieroglifák egy titokzatos kultúrát takarnak.