A Maros két partján elterülő város az aradi vértanúk emlékművén kívül tartogat még jó néhány vidámabb látnivalót is, amiért akár több napot is érdemes itt tölteni.
Az aradi vértanúk emlékoszlopa. Aradról szinte mindenkinek elsőként a város 1848–49-es szabadságharcban betöltött szerepe és az itt kivégzett 13 vértanú jut eszébe. Haynau 1849 után a városban rendezte be főhadiszállását, és innen irányította bosszúhadjáratát a forradalom vezetői ellen. Az 1881. október 6-án felavatott emlékoszlop a Váralja negyedben található. Az emlékmű egyik oldalán a kivégzés dátuma, a másik három oldalon a kivégzés sorrendjében a tábornokok neve szerepel. Az építmény talapzatába 1974. október 6-án, külön kis ládákban helyezték el tizenegy vértanú földi maradványait: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly tábornokokét. Kiss Ernő maradványai Eleméren (ma Jugoszlávia), míg Desewffy Arisztidé Margonyán (ma Szlovákia) nyugszanak.
A Szabadság szobor. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vértanúinak tiszteletére készült szoborcsoport ünnepélyes leleplezésére 1890. október 6-án került sor a Szabadság téren, ahol a kivégzett vértanúk hozzátartozói is jelen voltak. A szobor 1923-ig állt a helyén, majd kormányhatározattal lebontották, darabjai egy ideig különböző raktárakba, végül az aradi várba kerültek. 1956-ban megkísérelték újbóli felállítását, de az egésznek az lett a vége, hogy egykori helyére a Román Katona Emlékműve került. A szobor a várból 1999-ben került ki végleg, ekkor restaurálták, majd leleplezésére több éves egyezkedés eredményeként 2004 áprilisában került sor a Tűzoltó téren. Az azóta Megbékélés Park nevet viselő téren a román nemzetiségű 48-as forradalmárok emlékére is elhelyeztek egy diadalívet.
Az aradi vár. A sáncárokkal övezett, szabályos hatszög alakú aradi vár 1763–1783 között, Mária Terézia uralkodása idején a Maros déli partján épült fel. Többszintes, téglából és tömörített földből épített kazamatákból áll, belső részein kaszárnyák, egy barokk stílusú templom és egy Ferences-rendi kolostor is található. Az 1848–49-es szabadságharc idején a vár sokáig osztrák kézen volt, és csak 1849 júniusában engedték át a magyar honvéd csapatoknak. Augusztusban a magyar kormány áthelyezte székhelyét a városba, Kossuth itt adta át a hatalmat Görgeynek, majd 1849 után Haynau elfoglalta a várost. A vár az 1850-es években börtönként működött, számos jeles magyar személyiség raboskodott benne. 1918 után román katonai objektum lett, 1944 és 1958 között a bevonuló szovjet csapatok birtokolták, majd újra a román hadsereg kezébe került, s napjainkban is katonai objektum.
1877-ben készült el a Városháza, amelynek főtornya 54 méter magas, toronyóráját pedig 1878-ban Svájcból hozatták. Napjainkban az épület mögötti parkban található az első világháború áldozatainak tiszteletére emelt, úgynevezett Rafiroiu-kereszt. Az 1879-ben épült Új Színház épülete a Szabadság téren áll, ahol ma a helyi román társulat tart előadásokat, s a magyar társulatok csak vendégszereplőként lépnek fel színpadán. A Bohus Palota a színház egykori főbejáratával szemben, a Fő út és a Zrínyi (ma Vasile Goldiş) utca sarkán található. A bécsi szecessziós stílusú épületet 1912-ben adták át, a városban itt alkalmazták először a födémeknél a vasbetont. A Fehér Kereszt (ma Ardealul) szálloda 1840-ben épült Franz Mahler építész tervei alapján. A szálloda nagytermében két alkalommal adott koncertet Liszt Ferenc, valamint fellépett ifj. Johann Strauss, Johannes Brahms és Pablo Casals csellóművész is. 1874-ben maga Ferenc József is a szálloda vendége volt, aki a színház megnyitójára érkezett.
Egyéb látnivalók, nevezetes épületek a városban a Minoriták Temploma, a Kultúrpalota, a Megyei Múzeum, a Csanádi Palota, a belvárosi református templom, a József főherceg híd, és még sorolhatnánk.